Sony Ericsson Xperia Arc (S) teszt

[3] hozzászólás | 2011 nov. 7

Az XXL GSM-től kölcsönkaptuk egy napra az Xperia széria jelenlegi csúcsmodelljét, az Arc S-t. Az “S” jelzővel feltüntetett modell mindössze annyiban különbözik elődjétől, hogy a processzor 1.4 GHz-es órajelen jár (szemben a korábbi 1 GHz-cel). Nem a Sony Ericsson az első, aki apró hardveres ráncfelvarrással próbál tovább piacon tartani egy modellt, a Samsung pontosan ugyanezt a lépést játszotta meg a Galaxy S Plus-szal.
Legelőször jöjjenek az Arc (zárójelben az Arc S) műszaki adatai:

  • Android 2.3
  • 4.2 hüvelykes kapacitív LED-es LCD kijelző, felbontása 854 × 480 pixel
  • Qualcomm MSM8255 @ 1.0 GHz
    (Qualcomm MSM8255T @ 1.4 GHz)
  • 1500 mAh-s akkumulátor
  • 512 MB RAM, 512 MB ROM
  • microSD kártyahely
    (maximum 32 GB kapacitás)
  • négysávos, GPRS, EDGE, UMTS, HSPA
    (HSDPA maximum 14.4 Mbps,
    HSUPA maximum 5.76 Mbps)
  • Bluetooth 2.1, WLAN 802.11 b/g/n
  • micro-USB 2.0
  • integrált GPS-vevő (A-GPS)
  • 3.5mm audió csatlakozó
  • 8 megapixeles autófókuszos kamera
    LED-es vakuval
  • mérete: 125 x 63 x 8.7 mm
  • súlya: 117 gramm

Külsejét tekintve az Arc az egyik legelegánsabb okostelefon. A védjegyének számító homorú hátlap kellemes fogást ad, ráadásul még vékonyabbnak is érződik tőle az amúgy sem vastag készülék. A fém hatású oldallapon kicsit szokatlan elrendezés fogad minket, ugyanis a microUSB és 3.5mm-es Jack csatlakozó a készülék oldalára került. Az előlap síkja alul és felül is meg van törve egy kicsit, amiatt a kijelző még nagyobbnak tűnik. Alul a három megszokott billenőmechanikás gombot találjuk.

A gyártók saját felületének sikerét talán azon lehet lemérni, hogy mennyit kell rajta az évek során módosítani. A TimeScape talán a legelső volt a sorban, mégis megőrizte kezdeti jellegzetességeit. A 4.0-s Touchwiz után az Arc home-ja volt a második olyan home alkalmazás, ami mindenféle módosítás nélkül alkalmas volt a használatra. A gyári widgetek és alkalmazások a legtöbb felhasználó multimédiás és közösségi igényeit maradéktalanul ki tudják elégíteni. A 2.3.4-es Gingerbread szintén jó szolgálatot fog tenni a beígért Ice Cream Sandwich megérkezéséig.

Hardveres oldalról sajnos már nem ennyire jók a tapasztalatok. Az egymagos processzor felett még jóindulatúan elnézünk, hiszen nem mindenki teljesítményhajhász ha okostelefonról van szó. Ugyanakkor egy 100.000 forint feletti telefontól elvárható lenne, hogy ne kelljen mindent külső SD kártyára pakolni. Az Arc belső tárhelye alig pár száz megabyte, ami a 10-20 MB méretű mobilalkalmazások korában hamar el fog fogyni. (Persze áthelyezhetjük a kártyára az alkalmazások adatainak egy részét, de ezen azért mégis csak túlhaladt már az Androidos világ.)
A másik fájó pont az előlapi kamera hiánya. Persze egy bizonyos rétegnek ez semmit nem jelent, másokat viszont el fog riasztani a vásárlástól. Cserébe a hátlapi kamera elég jó minőségű képeket készít. Tudjuk jól, hogy a felbontás nem minden és két 8 MP-es kamera között óriási különbség lehet. Néhány tesztfotó:

(forrás: Flickr)

A harmadik dolog amit meg kell említenem: a kijelző. A LED-es háttérvilágítású Reality Display-től többet vártam. Sony BRAVIA Engine ide vagy oda, nem veheti fel a versenyt egy IPS LCD-vel, de még az első generációs Super AMOLED is jobb nála. Persze a színhőmérsékletet valamennyire ízlés dolga, és egy mezei LCD-nél jobb képe van. Kis kárpótlást nyújthat, hogy van HDMI port az Arc-on, tehát a fotókat könnyedén nézhetjük monitoron vagy TV-n is.

Kinek érdemes Arc-ot vennie? Akinek nem fontos, hogy hardveresen a legújabb, legerősebb komponensek legyenek a telefonjában, viszont egy olyan készüléket szeretne, aminek van stílusa és egyénisége.
Az Xperia Arc S-t az XXL GSM-től kaptuk.